Probiotikumok segítségével növelhető a hüvelyi fertőzések esetén alkalmazott antibiotikumok hatékonysága

Az antibiotikum-rezisztencia terjedése kapcsán egyre inkább növekvő igény jelentkezik arra, hogy a kórokozók megfékezésének új útjait tárják fel. Ezek egyike a nyálkahártyák, így a hüvely nyálkahártyájának védelmét szolgáló probiotikus baktériumok anyagcsere-termékeinek a használata. A kutatók ezek közül háromra, a tejsavra, a hidrogén peroxidra és a felületaktív anyagok hatására figyeltek fel. A vizsgálat az egyik tejsavbaktérium, az Lcr35-ös baktériumtörzs anyagcsere-termékeinek jelentős, az antibiotikumok hatását fokozó hatását mutatta ki.

Az antibiotikumok hatásának felerősítése egyre fontosabb kutatási területté növi ki magát. A hüvelyt védő tejsavbaktériumok tanulmányozására azért esett a kutatók választása, mert ezek a fogamzóképes korban lévő hölgyek esetében kis változatosságot mutatnak, azaz, bár igen nagy számban vannak jelen, mégis a fajok változatossága kicsi, így azok változása jól nyomon követhető.
A hüvelyben élő tejsavbaktériumok a tejsav mellett jellemzően hidrogén-peroxidot és különféle felületaktív anyagokat (hasonló anyagokat, mint amelyek a folyadékok habzását idézik elő) termelnek, amelyek a kórokozó baktériumok szaporodásának gátlásában fontos szerepet játszanak. A kutatás ennek a gátlásnak a mértékére és mechanizmusára irányultak.

A kutatók 24-féle baktériumtörzset vizsgáltak, olyanokat, amelyek a női húgyivarszervek jellemző képviselői. Ezeket a megjelenési forma, a szaporodóképesség és az anyagcseréjük alapján osztályozták. Egyidejűleg megvizsgálták egy probiotikus tejsavbaktérium-törzs, a Lactobacillus rhamnosus Lcr35 (a Gynophilus hüvelykapszula probiotikus hatóanyagának- a szerk.) hatását is a különféle kórokozókra nézve.

A megvizsgált kórokozók

Kórokozó Az Escherichia coli, a Staphylococcus aureus, a Klebsiella, a Streptococcus és egy Staphylococcus faj képviselői voltak. Ezek a baktériumok azért különösen érdekesek, mert az utóbbi évtizedekben gyorsan nő az úgynevezett „csökkent védekezőképességű” betegek száma, azoké, akik fokozottan érzékenyek a fertőzésekre.

Az elemzés során a hüvelyből vett baktérium-minták szaporítása után megvizsgálták, hogy ezekben a mintákban mennyi tejsav, hidrogén-peroxid és a felületaktív anyag van jelen és ezek hogyan hatnak a kórokozókra.

Probiotikumok segítségével növelhető a hüvelyi fertőzések esetén alkalmazott antibiotikumok hatékonysága Az 1. sz ábrán az látható, hogy a különféle anyagcsere-termékekkel előkezelt baktériumok mennyire váltak érzékennyé a később alkalmazott antibiotikumokkal szemben. A csillagdiagram legbelső két adatsora azt mutatja, hogy a legerősebb hatást a hidrogén-peroxidot és a felületaktív anyagokat tartalmazó előkezelés váltotta ki. A piros-feketén pöttyözött adatsor az Lcr35 anyagcsere-termékei által felerősített antibiotikum- hatást jelzi. Az Lcr35-ös baktériumtörzs tehát jelentősen fokozza a különböző antibiotikumok hatását, melyeket a csillagdiagram csúcsain nevesítettünk.
Az eredmények szerint tehát egy probiotikum hatása nem csupán abból áll, hogy gátolja a kórokozók hatását, hanem anyagcsere-termékei segítségével felerősítheti az antibiotikumok hatását.

Az összefoglalót szerkesztette:
Dr. Bencz Zoltán
tudományos főmunkatárs

Felhasznált irodalom

Sgibnev A, Kremleva E. Influence of Hydrogen Peroxide, Lactic Acid, and Surfactants from Vaginal Lactobacilli on the Antibiotic Sensitivity of Opportunistic Bacteria.
Probiotics Antimicrob Proteins. 2017 Jun;9(2):131-141. doi: 10.1007/s12602-016-9238-6.